2014. július 20., vasárnap

esőtánc

Ez a hét is elcsorgott szép nyugisan. Kialakult egy rendje a napjainknak és ez Peti számára így jó. Panninak persze borzasztóan unalmas, de nincs mit tenni. Ebben a rettenetes melegben nekem sincs nagyon kedvem Petya határait feszegetni, mert már a létezés is extrém sport.
Kicsit nekem is sok már az itthoni létből, ezért is örültem neki, hogy részt vehettem egy szülőtréningen, most éppen az étkezési zavarokkal kapcsolatban. Jól eset meghallgatni akkor is, ha nekünk ezzel kapcsolatban nincsenek húsba vágó problémáink. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy Peti válogatás nélkül eszik és profin használja a halkést, de az asztaltól szaladgálásnál és a válogatásnál sokkal fontosabb dolgaink is vannak. Azért jó volt erre a területre is ránézni kicsit. Szeretem a szülőtréningeket azért is, mert rendet tesznek a fejemben, meg mert nagyon inspirálóak. Persze van egy olyan része is a dolognak, hogy azonnal újabb problémákat fedezek fel az életünkben, de ezen már csak mosolygok. Olyan ez, mint mikor az ember betegségekről olvas és mindjárt egy csomót diagnosztizál is magán. :)
Ezután gyors egymásutánban két munkamegbeszélés volt még. Az egyik pocsékul sikerült, nem tudok mit kezdeni a nyílt agresszióval, főleg ha inkompetenciából fakad, a másik viszont eredményes volt. Végül úgy zártam a napot, hogy jól esett és feltöltött a következő mászkálós alkalomig, ráadásul gondolkodni valót is adott bőven.
Voltunk fejlesztésen is és én vezettem, ami külön fegyvertény. A GPS ismét cserben hagyott, úgy jártam, mint az ember a viccben, menni tudtam, csak jönni nem. Ember meg három szóval eligazított. Vitán felül jobb, mint az összes kütyü együttvéve. :)
Ráadásul a derekamnak is sikerült beakadnia, amitől a hét elején roppant kimérten mozogtam és nemigen tudtam felszedni a dolgokat a földről. Ilyenkor jövök rá, hogy mennyi minden tud leesni. :)
Lovaglási is volt és Peti igazán ügyesen dolgozott. Szombatra külön ajándék volt, hogy Ember nem ment sehová. Az elmúlt két héten annyit dolgozott, hogy már nagyon hiányzott itthon. Ráadásul Peti felvette azt a nagyon fura szokását, hogy csak Emberrel pisil a vécébe. Ha én viszem, nem hajlandó, aztán moshatok gatyát.
Volt nálunk egy hölgy is, megnézte Petit az ápolásihoz. Peti jól megfogta z orrá, meg a háta mögé mászott a kanapén, szóval kapta az ívet becsülettel, de jól bírta. Egyébként meg kedves volt és előre telefonált, még a kutyától sem akadt ki, szóval szavam nem lehet. Újabb jó pont a hivatalnak.
Amit nagyon szerettem a napokban, azok Peti esőtáncai voltak. A héten többször volt olyan, hogy napközben borzasztó meleg, délután pedig zivatar. Ilyenkor a kutya bekéredzkedett, Peti pedig kiment a zuhogó esőbe és ott kalimpált, meg ugrált. Nem hívtam be, mert meleg volt és láthatóan örömet okozott neki. Az első alkalommal kicsit sokat is és jó túlpörgött, úgyhogy ezután már résen voltam és időben behívtam, hogy csücsüljön egy kád meleg vízbe. Nagyon jó fej volt. :) Gondolom hiányzik neki a medence, de most nem tudunk venni. A puha falút ugyanis előbb vagy utóbb kiharapja, a kemény meg eléggé áras. Marad a fürdőkád, az strapabíró. :)




Panni jövő héten táborozik, már alig várja. A régi óvónénije szervezi a tábort, abban biztos vagyok, hogy tévézés nem lesz. Petivel kettesben bizonyos szempontból egyszerűbb az élet és könnyebb a keretek közt maradni. Csak ilyenkor van késztetésem kicsit feszegetni őt, nehogy túlzottan beledermedjünk a szituba. Ki fog derülni, hogy mennyire sikerül majd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése