2013. augusztus 20., kedd

események

Az elmúlt néhány nap igen sűrűre sikeredett. Kezdődött egy hete, Panni szülinapjával. Ezt én úgy szeretem, hogy valóban a szülinapon ünneplünk, essen a hét bármelyik napjára. (Persze rápótolni lehet hétvégén :) ) Mivel Panni még nem iskolás kivettem egy nap szabit, hogy kedvünkre szórakozzunk. Moziba mentünk a barátainkkal és megnéztük a Gru 2 - t. Még nekem is tetszett, pedig én általában fanyalgok az olyan meséktől, amiknek szám van a végén. Hajlamos vagyok ezeket egyszerűen termékként kezelni. De ez most bejött, különben sem én voltam az ünnepelt. Panni elfogyasztott a fim alatt kb négy köbméter pattogatott kukoricát, megivott egy kisebb vödör kólát és élvezte a csajos napot.Na jó, volt velünk egy férfiember is, aki a maga öt és fél évével képviselte a nemét, de pasi nélkül nem mehettünk moziba. ;)

Folytatódott a dolog egy tévéfelvétellel. ugyanis az M1 Esély című műsora többek között azt is szeretné megmutatni, hogy hogyan éldegél ma Magyarországon egy, vagy több autista gyereket nevelő család. Szimpatikus az ötlet azért is, mert a spektrum több pontjáról is mutatnak gyerekeket. Meg azért, mert a Petyát mutatják, :) A gyakorlatban azt tervezik, hogy mindennapi élethelyzetekben mutatnak meg minket. Elsőként vásárolni mentünk velük. A kész műsort szeptember 6- án 11:50 - kor vetítik. Addig itt egy kis olvasnivaló

 Nem voltunk túl szerencsések, vagy nem szerveztem jól, nézőpont kérdése. Az orrom előtt ment ki a villamos, ezután már csak egy ember jött, aki elmondta, hogy nem jön villamos, viszont van helyette busz. Emberék meg már vártak a szokott helyen. Petya nem díjazta, hogy nem értem oda. Viszont a bolthoz még így is korán értünk, Peti nem értette, miért nem megyünk be. Ekkor érkezett egy marketinges hölgy egy kis kólával. Na azt bukta. Nem akartam ugyanis elpedagógiázni Petitől, mert már így is nagyon feszes volt. Végre beballagtunk a boltba és elindultunk vásárolni. Akkor jöttem rá, nem tudom, mit is akarok venni. De ezt gyorsan megugrottuk, keksz és ásványvíz került a kosárba. Ezután még kellett bóklászni a kosárral, hogy legyen mit felvenni. Peti ezt sem értette, máskor bepakolunk, fizetünk és megyünk. Így aztán olyat tett, mint még soha, hangoskodni kezdett a boltban. De ezen is gyorsan túljutottunk, köszöntünk és mentünk tovább az akkor már ugyancsak morci Petivel. Ember szüleihez indultunk és Nagyapó szuper sült oldalassal várt. Na ez volt a megfejtés! Mindenki nyugodt és jókedvű lett tőle. Még szerencse, mert másnap a tévés hölgy érdeklődött, mi van Petivel. Ez igazán kedves volt tőle, úgy látszik mély benyomást tett rá a morcogás.

És ha ez mind nem lett volna elég, Ember szombaton lépett fel, nekem pedig vasárnap volt igazán jó mozaikos programom a Szimpla kertben. Adományért főztünk kb 200 adag kaját.Szuper volt! Jó fej segítők és barátok, volt és jelenlegi kollégák és jó sok ismeretlen érdeklődő, nagyon élveztem, hogy végre nem a szokásos autizmus közegben ténykedem. A végén már az erősen véleményes angolom sem feszélyezett, mert mosolyogtak és úgy tűnt, hogy megértették, amit mondtam. Erről az eseményről is teszek fel pár fotót.













 Itthon legalább ennyire izgalmas dolgok zajlanak. Pl Peti tegnap előbányászta a PECS könyvét és kitúrta belőle a bogyó képét. Ezt kicsit azt hiszem magyaráznom kell. A könyv helye a konyhaasztalon van, ott könnyen hozzáfér Peti. De a nagymamák rendesek, tudják, hogy ez fontos dolog, tehát el szokták onnan tenni, ahol szörp folyhat rá és egyéb atrocitások érhetik. Így néha nincs a helyén. Az előszedés meg azért érdekes, mert tavaly évkezdéskor sokat beszélgettünk Peti egyik tanító nénijével, aki tényleg nagyon értett az autizmushoz. Ő nagyon szeretett volna egyéb alternatívákat, pl jelelést kipróbálni Petivel, mondván, hogy Petya nem az a gyerek, aki előveszi a könyvét a hátizsákból és én maximálisan egyet értettem vele. Peti meg csak szépen halad.
Ma pedig számos elfoglaltság mellett sütit sütöttünk és Peti segített. Gömbölygette a majdani kekszeket, aztán pohárral kilapította őket. Alig bírta kivárni, hogy megsüljön, de finom lett! :) Egyébként kenyeret is sütöttem, nagyon jó receptet találtam hozzá, itt a receptje. És életem első sztrapacskáját is elkészítettem. Amolyan igazi krumpli reszelgetőset, A főzés és sütés tényleg kikapcsol. :)
Pannival is főztem, amihez szakács sapkát csináltam papírból és szatyorból, tök jó lett. Meg bringáztunk és a sulihoz is elsétáltunk. Legalább egy hetet bírnék ebből, de holnap már munka. :(

2013. augusztus 11., vasárnap

ovi, suli, egyebek

Az idei nyár valahogy nagyon gyorsan szalad. Panni volt még kicsit ovis, pénteken volt utoljára. Végül sikerült találnom valamit az óvónéniknek is. Nem vagyok az a bonbonnal üldözős alkat, de őket igazán megszerettem. Szerintem nem is tudják mennyit segített nekem az, hogy a legrosszabb időkben is tudtam, Panni jó helyen, szerető, meleg közegben van. Meggyőződésem, hogy ezért is vészelte át Panni viszonylag könnyen a bátyja rossz periódusait. Szóval szerettem volna valami kedves emléket adni, mert én is jó szívvel emlékszem rájuk. Sikerült is találnom megfelelőt és készítettünk Pannival kicsi díszdobozokat. Sikerünk volt. :) Panni nagyon izgult, hogy minden jól menjen, én biztos voltam benne, hogy jól fog. De nem tudom kiverni  fejemből a gondolatot, hogy az oviban még a gyerekre figyelnek, a suliban meg már elvárják, hogy a gyerek figyeljen. A múltkor ezen sápitoztam az egyik kolléganőmnek, aki erre elmesélte, hogy neki az általános iskolás évek voltak a legjobbak és hozzáfűzte, hogy a Panni okos nagylány, nem? Hát de. :)
A nyár igazi sztárja Peti szempontjából kétségkívül a medence. Hatalmas bombákat ugrál bele, ami figyelemre méltó, mert nincs számot tevő mélysége a víznek. De ő élvezi és nagyokat rötyög. Nemrégiben nagyon jó fej volt, mert fel volt rakva a délelőttje, persze medencével. De az én reggelem pocsékul sikerült, az orrom előtt húzott ki a busz, hát hazajöttem a kocsiért. Ember látta, hogy meglehetősen zizi vagyok,  úgy gondolta, jobb ha nem vezetek, majd ők bevisznek. Dehát már pont a medence jött volna! Peti látta, hogy nem jó pályán mozgunk és zaklatott lett. Így feltettem a medence elé a cipőhúzást és az autózást. Gyakorlatilag azonnal megnyugodott. Lejött neki, hogy lesz medence, csak előbb autózunk. És persze hazaérkezéskor csakugyan medencéztek. :)
A másik dolog, amit meg akartam írni, a gyógyszerbevétel. Petikém beteg lett és gyógyszert kellett bevennie. Valamiért botor módon nem az "először gyógyszer, utána jutalom" rendszerben gondolkodtam, hanem felvittem a gyógyszert és üldöztem vele Petit. Nem komolyan, csak valahogy szépen mindig elhátrált a kanáltól. Panni végignézte mindezt, majd kedvesen megállt a Petya mögött, támogatóan a vállára tette a kezét és azt mondta neki, hogy Peti! Vedd be a gyógyszert! Nem történt ugyan csoda, de Peti nem hátrált tovább és levette a támogató szándékot. Annyira jó fejek voltak mindketten!
A kánikulára való tekintettel idén is lent alszunk, de ehhez már csak egy este kellett Petinek. Ez javuló tendencia. Két éve még egyszerűen nem volt hajlandó lent aludni és tavaly is nehezen értette meg, hogy nem a szokott helyen alszunk.
A nyár kapcsán érdemes még megírnom, hogy ennyien már régen segítettek nekünk. Egy kedves barátunk igen sok időt töltött nálunk és vigyázott Petire és néha Pannira is, ráadásul ingyen. Ember Anyukája is sokat volt nálunk, de sajnos elesett egy Peti fürdetésénél és most nem tud jönni. Kár, mert szeretem ha itt van és nem elsősorban a gyerekvigyázás miatt.
Az én Anyukám is sokat segít, Pannit pesztrálja és remekül megértik egymást. (Két Madagaszkár pingvinjei rajongó)
Szóval itthon jól alakulnak a dolgok. Csak reggelente nehéz őket itt hagyni és dolgozni indulni. Szívesebben medencéznék, meg játszanék velük, de hát azért nem adnak fizetést. :) És már sak kettőt kell aludni Panni szülinapjáig!