Az idei nyár valahogy nagyon gyorsan szalad. Panni volt még kicsit ovis, pénteken volt utoljára. Végül sikerült találnom valamit az óvónéniknek is. Nem vagyok az a bonbonnal üldözős alkat, de őket igazán megszerettem. Szerintem nem is tudják mennyit segített nekem az, hogy a legrosszabb időkben is tudtam, Panni jó helyen, szerető, meleg közegben van. Meggyőződésem, hogy ezért is vészelte át Panni viszonylag könnyen a bátyja rossz periódusait. Szóval szerettem volna valami kedves emléket adni, mert én is jó szívvel emlékszem rájuk. Sikerült is találnom megfelelőt és készítettünk Pannival kicsi díszdobozokat. Sikerünk volt. :) Panni nagyon izgult, hogy minden jól menjen, én biztos voltam benne, hogy jól fog. De nem tudom kiverni fejemből a gondolatot, hogy az oviban még a gyerekre figyelnek, a suliban meg már elvárják, hogy a gyerek figyeljen. A múltkor ezen sápitoztam az egyik kolléganőmnek, aki erre elmesélte, hogy neki az általános iskolás évek voltak a legjobbak és hozzáfűzte, hogy a Panni okos nagylány, nem? Hát de. :)
A nyár igazi sztárja Peti szempontjából kétségkívül a medence. Hatalmas bombákat ugrál bele, ami figyelemre méltó, mert nincs számot tevő mélysége a víznek. De ő élvezi és nagyokat rötyög. Nemrégiben nagyon jó fej volt, mert fel volt rakva a délelőttje, persze medencével. De az én reggelem pocsékul sikerült, az orrom előtt húzott ki a busz, hát hazajöttem a kocsiért. Ember látta, hogy meglehetősen zizi vagyok, úgy gondolta, jobb ha nem vezetek, majd ők bevisznek. Dehát már pont a medence jött volna! Peti látta, hogy nem jó pályán mozgunk és zaklatott lett. Így feltettem a medence elé a cipőhúzást és az autózást. Gyakorlatilag azonnal megnyugodott. Lejött neki, hogy lesz medence, csak előbb autózunk. És persze hazaérkezéskor csakugyan medencéztek. :)
A másik dolog, amit meg akartam írni, a gyógyszerbevétel. Petikém beteg lett és gyógyszert kellett bevennie. Valamiért botor módon nem az "először gyógyszer, utána jutalom" rendszerben gondolkodtam, hanem felvittem a gyógyszert és üldöztem vele Petit. Nem komolyan, csak valahogy szépen mindig elhátrált a kanáltól. Panni végignézte mindezt, majd kedvesen megállt a Petya mögött, támogatóan a vállára tette a kezét és azt mondta neki, hogy Peti! Vedd be a gyógyszert! Nem történt ugyan csoda, de Peti nem hátrált tovább és levette a támogató szándékot. Annyira jó fejek voltak mindketten!
A kánikulára való tekintettel idén is lent alszunk, de ehhez már csak egy este kellett Petinek. Ez javuló tendencia. Két éve még egyszerűen nem volt hajlandó lent aludni és tavaly is nehezen értette meg, hogy nem a szokott helyen alszunk.
A nyár kapcsán érdemes még megírnom, hogy ennyien már régen segítettek nekünk. Egy kedves barátunk igen sok időt töltött nálunk és vigyázott Petire és néha Pannira is, ráadásul ingyen. Ember Anyukája is sokat volt nálunk, de sajnos elesett egy Peti fürdetésénél és most nem tud jönni. Kár, mert szeretem ha itt van és nem elsősorban a gyerekvigyázás miatt.
Az én Anyukám is sokat segít, Pannit pesztrálja és remekül megértik egymást. (Két Madagaszkár pingvinjei rajongó)
Szóval itthon jól alakulnak a dolgok. Csak reggelente nehéz őket itt hagyni és dolgozni indulni. Szívesebben medencéznék, meg játszanék velük, de hát azért nem adnak fizetést. :) És már sak kettőt kell aludni Panni szülinapjáig!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése