csőtörés és pelenka

Péntek reggel indultam dolgozni. Örültem, mert senki nem ébredt fel, azt reméltem a család többi tagja pihen még egy kicsit, hiszen nekik még szünet van. A kertben már láttam, hogy ezt buktam, mert szépen lassan jött fel a víz a vízaknából. Embert ébresztettem, ami Peti automatikus ébredésével is járt. Ő elzárta a vizet és vártuk a vizes embereket, akiket hívtam. Megjöttek és meg is javították gyorsan a hibát, ráadásul mázlink volt, csak rövid ideig folyt a víz és a javítás sem került pénzbe. Ami nekem ebből érdekes, a Peti volt. Ő mostanában az ivással kapcsolatban átállt önkiszolgálásra. Elvesz egy poharat a mosogató mellől (ezért gondoskodom róla, hogy legyen ott tiszta pohár, különben bármilyen piszkosat kihalász a mosogatóból) és ereszt bele magának vizet. Roppantul morcos volt, hogy ez most nem működik és még akkor is morcogott, mikor már újra volt víz. Kínáltam neki tejet a hűtőből, de ez nm nagyon érdekelte. Láthatóan a rendszerhiba zaklatta fel. Szakasztott olyanvolt mint én, amikor a számítógép nem azt csinálja,amit szeretnék.

A másik dolog, amit meg akartam írni, elég vicces. Elmentem  DM - be pelót venni és nagyon kedves volt a pénztáros. Megkérdezte, hogy baba bónuszban vagyunk - e. Mondtam neki, hogy valamikor régen, de már nem emlékszem pontosan. Erre megkérdezte, hogy hány éves a kicsi. Mondtam neki, hogy kilenc és hét, hirtelen nem is értettem, miért kérdezi. Szegény, nagyon zavarban volt attól a csomag pelenkától. Meg is sajnáltam, valahogy viccesnek is éreztem a helyzetet és mondtam neki mosolyogva, hogy a gyerek fogyi, kilenc évesen pelenkás, nincs ezzel semmi gond.  Szegény még akkor is zavarban volt. Olyan kár, hogy a társadalmunknak egyszerűen nincsenek forgatókönyvei az ilyen helyzetekre. Egy jószándékú ember egyszerűen nem tudja, hogy viszonyuljon a fogyatékosságokhoz és attól fél, hogy megbánt, vagy tapintatlan. De ezen én most egyáltalán nem sértődtem meg és remélem a pénztáros hölgy is gyorsan kiheveri a találkozást. :)

Boldog új év

Őszintén szólva nagyon bírnám, ha az egész évem olyan lenne, mint a mai nap volt. :) A szilveszteri bulizás után aludtunk, utána gyorsan eljött az ebédidő. Peti elgyújtatta velem az összes maradék csillagszórót. Nagyon szereti, a gyufaskatulyát adja a a kezembe, azzal kéri, hogy gyújtsunk megint. Ebédre természetesen lencsét készítettem, ami Panni kedvence, alig várta, hogy kész legyen. Ebéd után pilledtünk kicsit, aztán sétálni mentünk, Panni persze bringával.
Séta után átnéztem Anyuhoz, mert itt voltak Öcskösék, aztán Anyu jött á hozzánk és megittuk a tegnapról maradt pezsgőt, miközben palacsintát sütöttem, mert Panni mostanában sokszor kérte és volt egy kis túróm, meg házi lekvárom. Anyu és Panni felavatta a társast, amit Panni a barátainktól Karácsonyra kapott és már vége is volt a napnak, kezdhettük a fürdés-vacsi-alvás kört. Így leírva nem túl izgis, de szinte egyáltalán nem volt hiszti, békés, harmonikus kis nap volt. Holnap nekem már munka, pedig nagyon bírnám még az itthon létet a családdal.
A Szileveszter is jól sikerült, Panninak megengedtük, hogy addig maradjon fent, amíg szeretne. Ki is bírta éjfélig. A Himnusz után kimentünk a kertbe a pezsgőnkkel (az övé persze gyerekpezsgő volt), ott néztük a tüzijátékot. Lőttek becsülettel. Féltettem a kutyát is, de meglepő módon egyáltalán nem izgatta a dolog. Mikor estefelé beengedtük a lakásba, egy kicsit sem volt ijedtebb, mint máskor. Bement a szokásos helyére az íróasztal alá és ott csövezte végig a hangzavart. Az biztos, hogy a kertben állni éjjel Pannival és nézni a tüzijátékot, olyan pillanat volt, ami bekerül a szívmelengető emlékeim közé. :)
Igazából délután kezdtünk bulizni, amikor valamelyikünk kitalálta, hogy nézzük meg a Csinibabát. Eközben feldíszítettem a szobát szerpentinnel, aminek mindenki a maga módján örült. Peti pöszörgette a szerpeninek lelógó végét, amivel mindjárt bontani is kezdte a dekorációt, Panni pedig újabb darabokkal szaporította a díszeket. Anyu áthozott egy jó adag konfettit, mert nála nem látszik jól a padlón, azt is szétszórtam. Nálunk látszik, még Petya pelójából is szedtem reggel. :) Ezt a konfetti dolgot nagyon élvezték a gyerekeke, főleg amikor egymásra dobáltuk. Ezért Panni újra felszedegette marokszám és jól megdobált vele. Peti csak néhány darabot adott a kezembe és várta, hogy én melózzak, vagyis dobáljam rá a fecniket. :) Igazi pasi.
Voltak még remek kalapjaink, amiket Ember hozott tegnapelőtt, mikor vásárolni volt. Stílusosan kapitány és kalóz sapó, meg egy csillogó kék. Nem mondhatok mást, szépek voltunk. :)