murphy

Ma volt dolgom,amit szerettem volna akkor intézni, mikor a gyerekek elaludtak. Rutintalan vagyok, nem számoltam a gyerekek titkos százhuszadik érzékével, amivel bizton megérzik, mikor várják a szüleik, hogy végre elaludjanak. :) (Mármint a gyerekek. A szülők mindig szeretnének aludni)
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy először Panni próbálkozott a szelíd erőszakkal. Kicsit kérlelt, hogy mégis jöjjek föl vele, de meg lehetett győzni, hogy Apjával is el lehet aludni. Ezután jött a kemény valóság. Petya kiszúrta, hogy nem vagyok a helyemen az ágyban és ordénáré hisztit rendezett. Régebben teljesen mindegy volt neki, hogy kit hol ér az álom, de úgy látom mostanában már erre is figyel.
Végül feladtam és feljöttem, gondoltam a laptopon is tudok írni. Peeeeersze. Mire a gyerekek csakugyan kidőltek, Anyám kezdett jetijárással közlekedni, hogy recsegett belé a ház. És amint ő nyugovóra tért, Ember kezdett férfias horkolásba mellettem. Már majdnem nagyon dühös lettem, mikor rám jött a röhögés. Így járnak a kreatív írogató anyukák. Ettől persze elszállt a dühöm és végül sikerült a fejemből a laptopba csepegtetnem magvas gondolataimat, magára vessen aki olvassa. Most már csak az a gond, hogy teljesen éber vagyok. A holnap reggelre nem is merek gondolni
A napi történések eléggé hektikusak. Őrlődöm a két munkahely közti átmenetben. Nagyon szeretnék jól teljesíteni amíg itt vagyok, de közben néha teljesen elmegy a kedvem az egésztől. Komolyan olyan, mintha egy pasival szakítanék. Szomorkodom rajta de közben érdekel is az új. Na jó, nem jó a pasis párhuzam, mert ott nem szép az egyikből a másikba szállni. Mivel rutinos önsorsrontó vagyok, azon is parázom, hogy legyek jó az új helyen. Amikor éppen nem ezzel ölöm magam egész jól vagyunk.
Peti viszonylag ritkán jön ki a sodrából, aminek köz lehet a szokatlanul jól működő emésztésének. A suttogás továbbra is nagyon bejön neki, ezért megpróbáltam használni az mp4 lejátszót fülhallgatóval, amit még az ovi kért régebben. Ha megtűri a fülhallgatót, rosszabb periódusaiban talán a fülvédőt is tudjuk majd használni. (Hátha nem lesznek rosszabb periódusok). Ma meg a suttogással pakoltunk. Kértem, hogy szedje fel a földről a kártyákat. Minden egyes kártyánál a fülébe súgtam, hogy kérem a kártyát. Látszott, hogy szórakozik, mert amikor megunta, akkor többet is ideadott egyszerre, de amíg játszott, egyesével hozta.
A hétvégén meg Apját szórakoztatta azzal, hogy lelopta a polcról az egyik temperáját és összekente vele mindkét kezét és az arcát. Jól áll a gyereknek a zöld. :) Szerencsére nem lett baja, de azóta sem tudom, hogyan szedte le a festéket a magas polcról.
Embernek elmeséltem az aggályaimat azzal kapcsolatban, hogy ha ő lesz itthon délután, nem fog tudni működni a napirend és azóta mintaszerűen jól csinálják. Sokadszorra derül ki, hogy nem baj ha a házasfelek beszélnek egymással :)