utazom

Holnap utazom. Kicsit be vagyok sózva és persze nem én lennék, ha nem aggódnék, hogy minden jól sikerüljön. Ott is és itthon is. Ember ki sem látszik a munkából, ronda dolog őt itt hagyni, de mennék is és ő nem örülne, ha lemondanám. Másrészt én sem szeretek ánuszt csinálni az arcomból. Úgyhogy a holmim becsomagolva és minden a legjobb tudásom szerint elrendezve. Ez persze távol van a tökéletestől, de azt hiszem én lennék a legjobban meglepve ha egyszer tökéleteset produkálnék. Persze törekedni lehet rá :)
Panninak elmondtam, hogy ő lesz itthon az egyetlen nő, úgyhogy vigyázzon helyettem a fiúkra. Este együtt raktuk fel Petya napirendjét, mondtam neki, hogy arra is figyelhet Apjával.
Egyébként Panni nagyon megtréfált tegnap. Mostanában folyton a betűkkel foglalkozik. Annak idején azt gondoltam, hogy nem fogom a gyerekemet idő előtt olvasni tanítani, de ezzel most mit tegyek? El nem tilthatom tőle. Kapott tőlem egy kis ívet, amin valamilyen oknál fogva az írott és nyomtatott kisbetűk vannak. Ráírtam neki a nagyokat is és közben kiderült, hogy már nem igazán emlékszem a szép írott betűkre. Persze van saját folyóírású kézírásom, de ez nagyon messze van a vonalas füzettől. De vissza a tréfához. Azzal talált meg Panni, hogy a virág közepében van - e o betű. Mondtam, hogy nincs, de ő csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy van. Megkértem, hogy mondja meg hol. Rávágta, hogy a közepén a sárga. Csakugyan van a padlón neki egy kék virág, aminek egy sárga kör a közepe. Szóval feladom, játszhat a betűkkel, baja nem lesz tőle.
Petikém most megint kicsit morcosabb, de szerintem pocak baja van. Kicsit aggódom miatta, mert megharapta a vállát és néha üti a fejét. Agyból tudom, hogy ez nem jelenti azt, hogy visszaszokik a dologra, de azért nem jó látni. A ruhásszekrény pakolása is műsoron volt újra. De ezek apró kellemetlenségek, alapjába véve jól van. Ma volt lovagolni és jól behisztizett a nagy pályánál. Áthúzta MZS-t a kicsihez. ZS kérdezte, hogy lehet - e ez a baj és mondtuk, hogy persze, hiszen nem szereti a nagy tereket. Az elmúlt néhány hétben az eső miatt a kisebb fedett karámba voltak és gondolom megszokta. Ezen kívül nagyon ügyes volt, egy új feladatot is megtanult és csont nélkül teljesített. 
Tegnap jártam megint az APEH-nél az adószám miatt. Ez most egy pesti iroda volt. Persze nem jó nekik, mert még nem jogerős a rólunk szóló végzés. Mikor ezt elmondta az ügyintéző néztem három hosszút meg két rövidet. De ő legalább kedves volt, elmondta hogyan oldhatom meg a helyzetet és nem értette Miklóson miért nem mondták ezt nekem. Sajnálta, hogy ott nem voltak túl kedvesek. A vége az, hogy lehet tovább intézkedni.
Csavargás közben nosztalgiáztam kicsit, bementem a könyvesboltba, ahol régen dolgoztam. életem egyik l legjobb munkahelye volt, többek között Emberrel is ott találtuk egymást. Felújították és átépítették, de legalább még mindig könyvesbolt és szép is, csak nem olyan mint volt. Még egy régi kollégát is találtam ott. Ez azért is jó hír, mert a könyvkereskedőkre mostanában nincs túl nagy igény. Ezért az idősebb könyvesek, (akik ismerik a könyveket, de magasabb a bérigényük és több szabi jár nekik) általában munka nélkül vannak. Valahogy kevesen törtek be a plázákba. Legnagyobb bánatomra mostanság nem trendi a kis könyvesbolt, vagy nem elég trendi ahhoz, hogy megéljen.
Kicsit eltértem a mindennapoktól :) Hétvégén jönnek DÉ-ék, remélem mindenki jól fogja magát érezni. Nem tudom fogok - e az itthoniaknak hiányozni, ők nekem biztosan. Ha hazajöttem, beszámolok.