2011. augusztus 22., hétfő

hétvége

Szombaton Ember nagyon kedves volt és hagyott aludni. Nagyon fáradt lehettem, mert annak ellenére, hogy Petya vizes lufit durrantott az ágyba, negyed tizenegyig aludtam. Utána ébredtem és az sem kevés idő nálam. Mindig csodálom kicsit azokat az embereket, akik mindjárt ébren vannak, ahogy kinyílik a szemük.Én nem vagyok ilyen, úgyhogy mindjárt ebédfőzéssel kezdtem a napot. A többi rész is békésen elcsorgott annak ellenére, hogy augusztus 20  Apu halálának évfordulója.
Vasárnap D-ék jöttek, talán mondanom sem kell, hogy jól éreztük magunkat. Leszavaztuk a grillezést, mert negyven fokban csak a komolyan mazochisták állnak neki sütögetni. Régi vágyam volt kipróbálni a házi hamburgert. Pulykahúsból készítettem iszonytató méretű húspogácsákat Volt még hozzá sajtroppancs amit DÁ készített és sült bacon az egészségtelen kategóriából, meg jó sokféle zöldség. Végül mindenki borzadályos méretű hamburgert állított össze magának. Panni pl nagyon szereti az ilyen asztalnál összerakós kajákat, de úgy láttam a többieknek is tetszett.
Délután DÉ és az aprónép festett. Ha jól értem a kép mákos süteményt ábrázolt, ami magyarázat a sötét tónusra. Azt hiszem Panni és DÁ között volt némi nézeteltérés a porcukor mennyiségét illetően. Végül szerintem elég diétás sütit festettek. A címe akár a Cet a szénbányában is lehetne, de ezt persze nekik óvakodtam megemlíteni.
Aláírtuk a pályázati cuccokat is, így szinte hihetetlen módon időre elkészültünk a papírmunkával. Az már hab a tortán, hogy DÉ találat még egy pályázatot, amit rapid tempóban megírt így ma két helyre adott be az egyesületünk pályázati anyagot szülőképzésre. Kicsit kényelmetlenül érzem magam, mert mindenütt én vagyok sztárolva, közben DÉ végezte el a munka nagy részét. De ezt hiába tettem szóvá, úgyhogy így maradt.
Ma valahogy nagyon fáradt és nyűgös voltam. Ennek oka szerintem részint a folyamatos nyakfájás, részint az, hogy a testem még mindig próbálja megemészteni az óriási hamburgert. Viszont több kollégám is visszajött szabiról ,ami nekik biztos nem öröm, de én örültem, hogy megint van körülöttem egy kis pezsgés. Így még azt is toleráltam, hogy zárva van a kisbolt, ahová  déli kávémért szoktam menni.  Délután szülőklub volt a Burgerben, ahol érthető módon nem voltam olyan kis mohó, mint máskor, de nagyon örültem mindenkinek, aki eljött. A család értem jött és Petya megint nagyon király volt. Koronát is kapott. Panni versenyezett az asztal körül. Mostanában sokszor játssza ezt. A kedvencem az, mikor közli, hogy anya versenyezzünk és mind a ketten nyerjünk! Hogy ezt a felnőttek miért nem tudják? A másik dilije, hogy néha fiú akar lenni. Ilyenkor Petya kinőtt ruháit veszi fel és focicipőt. De azt megbeszéltük, hogy holnap lány lesz, mert nincs már több fiú ruha.
Egyébként ma Petyának is jó napja volt. Az óvó nénik már nem tudnak rá vigyázni ,mert dolgozniuk kell, aki meg eredetileg vállalta, az nem veszi fel a telefonját. Embernek munkája van, nekem meg már nincs szabim. Sakk - matt. Végül eszünkbe jutott valaki, aki már többször felajánlotta, hogy segít és rá is merjük bízni Petit. Állandóra sajnos nem tudott jönni, mert van állása, de szerencsénkre pont ráért. Vele gengszterkedett Peti ma. Kicsit aggódtam, mert régen találkoztak, de öt percen belül bulizni kezdtek az emeleten és lehallatszott a vihogás. A hét többi része húzósabb lesz, mert Ember lesz itthon Petivel és folyamatosan dolgoznia kell. Sajnos nem fognak tudni sétálni, meg ilyesmi, úgyhogy gondolom Petya nem lesz túl boldog .Szerda délelőtt még Anyu is vállalta, hogy vigyáz Petyóra, ami komoly fegyvertény. De jövő héten már ovi és akkor visszazökkenünk a normál kerékvágásba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése