Ma ezen az őszön először befűtöttünk. Biztosan írtam már, imádok tüzet rakni. Szeretem a fa illatát és, hogy attól van meleg, hogy én csinálom. Tényleg másmilyen, mintha gáz lenne. Hagyományosan idén is túlfűtöttem elsőre a házat, de most biztosan senki nem fázik. Ráadásul a favágás különösen alkalmas a negatív érzelmek levezetésére.Ebből kifolyólag estére már sokkal kedvezőbb volt itthon a hangulat. A tennivalóim jó részének a végére jártam, de azért persze maradt még. Mindenesetre tisztességes mennyiségű tiszta ruhát állítottam elő, bevásároltam és tankoltam és jelentős adag űrlapon bizonyítottam újra, hogy Petya még mindig autista, mi pedig még mindig csórók vagyunk. Csináltam egy nagy kupac szendvicset is. Holnapra maradt a lakás glancolása. Gondolom péntekre a végére érek, hogy szombaton kezdhessem az elején. Sajnos egy mentorlevél is csúszik, de nem szeretnék hülyeségeket írni, inkább még egyszer utánanézek annak, amit nem tudok biztosan. Remélem holnap este már belefér.
Viszont Ember délután elvitte az aprókat sétálni, hogy nyugodtan pakolászhassam a mindenféle csekkeket. És csodák csodája, Petya nem dühöngött. Jó fej volt a délután további részében. Este lejött Thomas - t nézni velünk és mivel a kedvenc fotelját előzőleg teleborította építőkockával, elpakolt. Eddig sosem pakolt ennyire jókedvűen és magától, úgyhogy nagyon megdicsértem, aminek ő örült. Végül úgy néztük a mesét, hogy fogta a kezemet. :-) Most meg mellettem alszik, ami biztos nem jó, de legalább ágyban van és nem babzsákon. .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése