2011. július 24., vasárnap

mit tudnak a segítők?

Nem tudom, de valamit nagyon. A héten végig ők vigyáztak Petire itthon és minden sokkal könnyebb volt, mint szokott. Egyikük rendbe tette Petyával a játékokat. Ezt én is szerettem volna megcsinálni, csak valahogy sosem jutottam hozzá. Petya megint az ágyában alszik, sőt csendes pihenőzik ebéd után. Arra jött rá J, hogy mellé kell feküdni az ágyba, de háttal, hogy ne kezdjen bulizni és akkor szépen álomba unatkozza magát. Én ezt sok évvel ezelőtt megpróbáltam, de akkor nem működött a dolog. Most viszonylag megy, bár egyik este Petya felébredt és szabályosan frászt kapott attól, hogy nem tudta hol van. Szóval az egyik dolog amit a segítők tudnak, az a most. Nem foglalkoznak azzal, hogy mi nem ment négy éve, mert nem tudják. Ráadásul sokkal bátrabban kísérleteznek a lehetséges megoldásokkal, mert nem az első ilyen gyerkőccel foglalkoznak és nem is a saját gyerekükkel. Gondolom a szülők óhatatlanul cipelnek egy csomó fölösleges zsákot a helyzetükből fakadóan. Mindenféle frusztrációt, félelmet, meg ilyesmit.
A másik remek dolog, hogy nagyon konzekvensen Petyával pakoltatják el amit széthajigált. Ennek következtében nem igazán kívánatos neki hajigálni. Szokatlan rend van körülöttünk és úgy tűnik Petya is boldogabb ebben. Napközben sem unatkoznak, még a Lidl-ben is jártak.
Egyébként az is eszembe jutott, hogy korban is ott tartanak az aprók, hogy lassan kicsit könnyebb lesz az élet. Sőt a héten még Tour de France-t is tudtam nézni, mert a csibék elvoltak körülöttem. Petinek nagyon tetszik, mert sokat mutatják ahogy megy az út, ezért kénytelen voltam fóliából egy csíkot ragasztani a padlóra, ahonnan már szabad nézni a tévét. Egyébként közvetlen közelről nézné. Gondolom ez is olyan, mint a forgó kerék. Panninak persze virágot kellett a padlóra ragasztanom, úgyhogy elég jól néz ki a nappali, de szerencsére nem egy múzeumban élünk.
Alapból is kellemes hetünk van. Voltunk lovagolni, tegnap D-ék jöttek, ma pedig CS-ék fognak beugrani. A borús idő ellenére valahogy sokkal derűsebb a család, mint néhány hónapja, pláne egy éve. Szóval most jó így és ennek örülök.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése