Mivel útba esett és ideje is volt már, hazavittük Ember anyukáját is. Így aztán Peti elég sokat autózott, bár felmentünk, hogy lássuk Nagyapót. Szerencsére azt a lakást már ismeri, egyre szívesebben megy oda és már a liftben sem fél, sőt ő nyomta a gombokat.
A hely nagyon bejött, főleg, hogy egy nagy hinta is van, ami fazonra olyan, mint a kicsiké. Peti ezt a fajtát szereti, de lassan kinövi, amit kapni lehet. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy nemsoká már nem fog tudni a játszótéri rugós hintán se játszani. Ezért is éreztem nagyon jónak azt a kezdeményezést, amiről pár hónapja olvastam. Egy anyuka (ki más) azt próbálta megoldani, hogy az ilyen srácoknak is legyen játszótér. megfelelő méretű játékokkal. Sajnos nem tudom mire jutott, remélem sikerrel jár.
De már megint elkalandoztam. Szóval egy klasszikus ízi rájder srác a gondnok és marhára nem csinált ügyet Petiből, meg abból, hogy pelusos, meg ilyenek. Azt mondta, szívesen ide adja a kulcsot, akkor be tudjuk zárni a kertet, nem mennek ki a gyerekek. A medence is körbe van kerítve és zárható a kiskapuja. Így kicsit kevésbé fogok félni, hogy mikor melyik gyerek téved bele. Teszek ide képeket is.
Már csak arra kell rájönnöm, hol árulnak úszópelust Petinek. De szerencsére augusztusig még van egy kis időm.
Hazafelé persze megvizsgáltuk a helyi cukrászdát és maximálisan elégedettek voltunk azzal, amit találtunk. Peti itt nagyon ügyes volt. Eszegette a fagyiját, aztán felállt és elkezdett bóklászni. Kérdeztük, hogy mit kér, erre ő rámutatott a minyonra. Kapott is gyorsan egyet. Annyira örültem, hogy sikerült megértetnie magát. Én ugyan mélységesen hiszek a vizuális segédeszközök használatában, de egy cukrászdányi süti képével nem tudom magam felvértezni és nem is vagyok biztos benne, hogy kéne. Örülök, hogy ez így ment.
Hazafelé olyan meleg volt, hogy elfelejtettünk kajálni. Végül Ember hozott egy közeli büféből rántott sajtot, Peti nagy örömére.
Délután tényleg pihentem. A kanapéról bámultam a Tour de France -ot és közben kávét és hideg limonádét ittam. (majd egyszer megírom, hogy szoktam csinálni.) Egy hosszú szakasz volt, bele is aludtam, ami nem szokásom.
A helyzetet még az sem rontotta el, hogy Ember a szomszéd szobában flexelt. Ugyanis a dolgozó szobát berendezzük az Ayukájának, hogy ne a kanapén kelljen aludnia, mert az nem túl kényelmes az ő korában. Mivel szokás szerint nem vet fel a pénz, ezt is házi barkácsban oldjuk meg. Ehhez viszont flexelni is kell :)
Az este is elcsorgott. Öcskös kedvese megkért, hogy menjek ki elé a hévhez, hát kimentem. A kocsiban karácsonyi dalokat hallgattam. Részint, mert Ember nem hagyott kint más olyan lemezt, amit szeretek, részint mert ahhoz volt kedvem. James Taylort nagyon szeretem nyáron is.
Mire hazaértem, újabb sikerélményem volt. Holnapra vendégeket várunk és inkább most sütöttem husit,mint holnap délelőtt. Lehet, hogy ezért, lehet, hogy azért mert lehoztuk a babzsákot, de Peti lent alszik velünk! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése