2011. június 22., szerda

folytatás

Úgy tűnik, mintha ez egy új blog lenne, pedig nem az. Az elmúlt néhány évben internetes naplómat a http://kapitanyimola.blog.nlcafe.hu/  címen vezettem.
Ennek ellenére gondolom egy első bejegyzésben illik bemutatkoznom, hátha valaki még nem ismer. Mivel lusta disznó vagyok, ide másolom a bemutatkozást a régi blogomból.

 Szervusz,kedves ismeretlen olvasó!
A blog ismertetésekor elmondtam  alapvető paramétereinket.Családunk tökéletesen átlagos,eltekintve kisfiam autizmusától.
Peti három és fél éves,nagyon kedves kisfiú,akinek időnként elég meglepő dolgai vannak.Pl. nagyon szereti a müzlit szárazon csipegetni és szétszórni a konyhakövön.Felindultságában sokat hintáztatja magát a kedvenc foteljében.(Vagy a hintalovon)
Egészen sajátosan beszél petiül,amit én nagyon szeretek. Rengeteg érzelmet ki tud fejezni, de a normális kommunikációja igencsak kezdetleges.Ez sokszor megnehezíti a dolgunkat,mert nem tudom,mit szeretne, ő pedig képtelen elmondani.
Ez így lehet,hogy ijesztően hangzik,de nem az.Rengeteget tudunk nevetni,megvannak a saját játékaink és azt hiszem boldogok vagyunk.Peti a család egyik tagja és nem a közepe.Legkevésbé sem állandó probléma,vagy teher.
A kompánia következő tagja Panni,aki másfél éves óriásegó,be nem áll a szája és ráadásul gyönyörű.Róla most elég ennyi,a továbbiakban úgysem bírom ki,hogy ne dícsérjem halálra.
Apa,gyermekeink szerint a háziisten.Blues zenész,dekoratőr és nem csak a sírkövén lesz kiváló férj és apa. Róla sajnos csak jót tudok írni,talán mert el vagyok fogulva.Valamiért csak hozzámentem nem?
A saját jellemzésemmel inkább nem fáradok, részint mert nem lenne objektív,részint mert ebből az irományból úgyis kiderül miféle vagyok.

Most újra elolvasva tényleg nem változott sokminden, csak eltelt három év. (Ezt 2008 februárjában írtam) . A nickemet sajnos nagyon megszerettem, régi kedves barátomtól kaptam ajándékba. Ezen kívül azért használom, mert ezt a fajta exhibicionizmust én vállaltam, de a körülöttem lévő emberek nem biztos, hogy örülnének neki, hogy kiteszem őket a netre. Ugyanezen okból mindenkinek  csak a monogramját használom, így talán elkerülhető, hogy akaratlanul megbántsak valakit és/vagy kellemetlen helyzetbe hozzam magamat.
Akkor folytassuk, ahol abbamaradt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése