2011. szeptember 6., kedd

tanévnyitó örömök

Ahogy már tegnap is írtam, morgósabb vagyok a szokásosnál. Lehet, hogy ezért bosszantott fel, hogy Panninál a faliújságon most olvastam, hogy a heti feladatuk (?!)Hogy vigyék be amit a nyaralás alatt gyűjtöttek, meg fotókat.
Mi igazából nagyon szép és kellemes nyarat tudhatunk magunk mögött, de nem gyűjtöttünk semmit. Fotókat meg a gépen tartok és vagy egy nappal megrendelem valahol a képeket, vagy hét végén lesznek kész. Esetleg a változatosság kedvéért vehetek újra patront a fránya nyomtatóba. Nem az a bajom, hogy foglalkozni szeretnének a témával, hanem az, hogy miért kedden tudom meg, hogy a hétre mit szeretnének. Panni meg kavicsokat szedett össze az utcán, hogy ő azt majd beviszi, mint gyűjteményt. Nem tudom. Én örültem, hogy nem hozunk haza fölösleges dolgokat a nyaralásról, inkább élményekben szerettem volna gazdagodni. Tudom, hogy közhely, de ez van. Most aztán mit vigyen a gyerek az oviba? Pendrive- ra felnyomtam néhány képet, meglátjuk hogyan boldogulnak vele. De azért jó volt válogatás címén újra nézni a képeket. Pannit a vattacukorral és Dorkát a csacsit, meg a szalonnasütést és a kisvasutat, meg a nagy csapatos rajcsúrozásokat. Legszívesebben ott folytatnám, ahol abbahagytuk. :-)
Petinek ma is kitaláltam valamit. Sütit sütöttünk, mert lassan kifogyunk belőle és akkor mit fognak reggelizni a csibék.Eszembe jutott, hogy néhány éve még szeretett sütni, aztán valahogy leszokott róla. Nosza odahívtam, hogy öntse bele a tálba a cukrot. Majdnem kiitta a mérőpoharat és hasonlóképp tett a liszttel is. :-) De azért alakul és ilyen finom sütit rég nem ettem.
Már rég meg szerettem volna írni, hogy Petinek új mániája van. Panni ágyán lóg egy plüss nevető hold, ami zenél, ha meghúzza valaki az alján lévő csillagot. Egyszer megmutattam Petinek, hogy hol kell húzni. Azóta hallgatjuk. De olyan kedves a zenéje, hogy igazán nem zavar senkit. Azt hiszem ez az eddigi legkedvesebb dilije.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése