2012. december 24., hétfő

Szép Karácsony

Idén azt hiszem igazán jól sikerült a Karácsonyunk. Finom halászlevet főztem, meg rántott halat, de a biztonság kedvéért kisütöttem két csirkecombot is, mert egyrészt tudtam, hogy meg fogok csúszni az ünnepi ebéddel, másrészt tartottam tőle, hogy a srácok nem eszik a halat.
A halászlé az nálunk elég kényes dolog. Ugyanis Emberrel komolyan össze tudunk vitatkozni azon, hogy az ő apukája, vagy az én anyukám főzi a világ legjobb halászlevét. Felnőtté válásom egyik fontos állomása volt, mikor életemben először Anyu írásos és szóbeli útmutatása alapján megfőztem a saját kreációmat. Azóta is lelkesen készítem minden Karácsonykor a tradicionális passzírozós halászlevet és titokban tudom, hogy tulajdonképpen én csinálom a legjobb halászlevet, de szerénységem tiltja, hogy ezt megemlítsem, majd a gyerekek talán megteszik, ha elég nagyok lesznek hozzá. Most még elég, kicsik és/vagy autisták ahhoz, hogy nem méltányolják a remekművemet, de idén tényleg ügyes voltam, úgyhogy elég jól sikerült és mivel soká készültem el vele jól bekajáltunk. A levest tényleg nem ették a csibék, de a rántott hal jöhetett. Peti fel is menekített egy szeletet az emeletre, mikor nem figyeltem oda.
Panni délelőtt Keménykalap és krumpliorrot nézett és Peti is látta, hogy valami nagyon készül. Egyébként én azt gondolom, hogy tudta, hogy Karácsony lesz. Hiszen megvoltak a sztenderd dolgok, mint iskolai Karácsony, mézeskalács sütés stb. Igaz, az ablakokat nem díszítettem fel úgy, mint szoktam, de az ajtót igen és a koszorúnk is elkészült, gyújtogattuk sorban a gyertyákat.
Délután tortát sütöttem, mert Anyunak szülinapja van, ahogy Panni elmésen meg is jegyezte, pont úgy, mint a Jézuskának. Megnéztük az Abigélt és közben elkezdték feldíszíteni a fát. A helyzet az, hogy nálunk nincs a fán szaloncukor, túl nagy próbatétel volna Petinek, de egyébként nagyon szép fánk lett. :) Különben is már az első nap "elpárolognának" a cukrok és maradna az üres papír. :)
Mikor mindennel elkészültünk és a lakás is tűrhető állapotba került, szép ruhát húztunk. Én bevállaltam a szoknyát, Peti inget kapott. Mostanság egyre kevesebbet segítek neki az öltözésnél, ezért az ing elég nagy kihívás volt. Próbálta úgy, mint a pólót, de nem igazán jött be. Végül kis segítséggel nagyon csinosra sikerült. Panninak megengedtem, hogy ő döntse el, mit vesz fel. Inget és nadrágot választott, szerintem gyönyörű volt. Ember is nagyon nyalka lett, semmi akadálya nem volt az ünneplésnek A családom is átjött és bontogattuk az ajándékokat. Mindenkinek olyasmi került a fa alá, aminek örült, így az este is jó hanglatban telt. Peti valamilyen oknál fogva rengeteget sámándobolt, de nem vonult el az emeletre. Szerintem kicsit zavarta a helyzet. Karácsonyfa a szobában és lazaság. Este még megnéztük az Illatszertárt, ezért elég későn kerültünk ágyba. A gyerekek kicsit meg is pörögtek, de Panni elmagyarázta, hogy ő sokáig szokott ünnepelni, mire Apja közölte, hogy tényleg tavaly Krácsonykor is sokáig fent volt. Mit lehet erre mondani?
El ne felejtsem Ember magánszámát a bravúrosan megjavított égősorral, valamint az általam tegnap frissen megvásárolt karácsonyfatalppal, ami valamiért nem volt egyből használható. Azt hiszem a Karácsonyhoz szervesen hozzátartoznak az apukák ilyen fajta tevékenységei, szigorúan december 24 - én. Különben is hagyományok nélkül hogy nézne ki az ünnep?
Komolyra fordítva a szót, sokszor hajlamos vagyok elkeseredni az anyagi helyzetünkön, de azt hiszem, hogy akinek ilyen Karácsonya tud lenni, finom ételek, meleg lakásban és ajándékok a fa alatt, mindez egy szerető családban, az semmilyen szempontból sem szegény és ezt érdemes lesz máskor is észben tartanom.

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése