felfelé

Elég régen nem írtam már és vicces módon ennek az az oka, hogy jól alakulnak a dolgaink. Múlt hét végén mondtam, hogy lottóznom kéne, mert sorban jönnek be a dolgaim. A lottón végül nem nyertem (biztos nem akartam eléggé) de az Autimentorokról szóló ismertető megjelent a múlt heti Nők lapjában. Az is mulatságos volt, hogy végül elmentem a fülészetre, de előtte egész nap zsémbeltem a balkáni állapotok miatt. Az állam esett le, mikor odaérve láttam, hogy átépítették az egészet és tök profi sorszámos rendszer van. Negyed óra alatt végeztem mindenestül. Apjának és Petyónak még egy fagyira sem volt ideje.
Az is jó, hogy Ember jó eséllyel megszerez egy igen nagy munkát, ami talán helyrebillent minket kicsit. Krőzusok ugyan nem leszünk, de legalább a tartozásainkat  ki tudjuk fizetni. Ez nagyon jó, mert akkor nem csak anyagi, de lelki tehertől is szabadulunk
Vicces, hogy most, hogy mindkettőnknek magasabb fordulatszámon pörög az élete, sokkal jobb a kedvünk és a gyerkőcökhöz is türelmesebbek tudunk lenni
Embernek egyéb apró munkák is jönnek, ami azért jó, mert tudok segíteni bennük. Teljesen jól kikapcsol, mivel manuális tevékenységről van szó.
Nekem most az adószám megkérése a házi feladatom az egyesületünk részére. Én dőre, azt hittem, hogy egyszerűen menni fog. Tévedtem. A közeli kirendeltségről jól elhajtottak és itthon bénázhattam az APEH programjával. Egy élmény volt. Kezdtem azt hinni, hogy egészen butus vagyok, de aztán ma a munkahelyemen végeztem egy rövid közvélemény kutatást és meglehetősen kevéssé hízelgő jelzőket hallottam erről a dologról. Ami azt jelenti, hogy vagy mind komplett idióták vagyunk, vagy nehezen érthető ez a rendszer. Mindenesetre ma újra nekiültem és DÉ segítségével befejeztem ezt a vackot és ha minden jól megy holnap be is adom. Azért kapkodok, mert jó lenne tényleg pályázni szülőképzés indítására és ehhez elég szűkek a határidők.
Azért is be vagyok sózva, mert pénteken elutazom Erdélybe és csak vasárnap jövök. Több mentorszülővel együtt látogatjuk meg az ottani mindeddig egyetlen mentorhölgyet. Nagyon kedvelem őt, ezért örülök, hogy újra láthatom. Ráadásul Embertől kaptam egy helyes bőröndöt. Olyan vagyok, mint egy gyerek. Nézegettem már rég, mert pontokért osztogatják, persze ráfizetéssel. Magyaráztam is magamnak sokat, hogy ha eddig jó volt a hátizsák, ezután is jó lesz. Erre Ember hazaállított ezzel a cuccal, mert látta, hogy szeretném. Mondom, hogy mindenféle buta és kevésbé buta kívánságom teljesül:) Csak így tovább!
Ja! És letudtam a fogadalmamat. Szombaton megittam az üveg pezsgőt. Nem kis üvegest és nem alkoholmentest!!